Az ember ősidőktől fogva igyekezte leegyszerűsíteni a végtelen formában és módon megnyilvánuló világot, áttekinthetően véges számú típusba sorolva annak jelenségeit. Ma típustanoknak nevezzük az emberiség ezirányú törekvéseinek gyümölcseit (Hang, 2010).

A típustanokat két nagy csoportra oszthatjuk:

Időben később, a tudományos gondolkodás megjelenésével születtek meg az – általában tudományos kutatásokkal alátámasztott – pszichológiai típustanok és a hozzájuk kapcsolódó teszt eljárások, melyek az egyes emberi jellemvonások egy szűk szegmensére fókuszálva tesznek megfigyeléseket a személyiség szintjén. Ilyenek például a legkorábbiak közül a Hippokratész–Galénosz féle vérmérséklet típusok (kolerikus, flegmatikus, szangvinikus, melankolikus), később Jung személyiségtípusai (extrovertált és introvertált, gondolkodó, érző, intuitív és érzékelő), illetve az erre épülő – a pszichológusok körében is széles körben használt – MBTI személyiségtípusok és tesztek. A vonáselméletek közül a legfrissebb és egyben legletisztultabb a Big Five modell (Hang, 2010).

Időben korábban, a tudományos gondolkodás megjelenése előtt, léteztek már intuitív–misztikus úton lecsatornázott; titkos rendekben, misztikus beavatások során, mester–tanítvány viszonyban megszerezhető, úgynevezett holisztikus/ezoterikus típustanok. Ezek nem álltak meg a személyiség szintjén, hanem lényünk teljességét vették figyelembe (test, lélek, szellem), leásva a tudaton és tudattalanon át egészen a kozmikus tudattalanban tárolt ősképekig (ősmintázat, ősprincípium, őskód, arcehetípus). Ilyenek például a Ji King, a tarot és az asztrológia (Tar, 2014). Ezek a rendszerek képesek választ adni az értelemkereső ember legalapvetőbb létkérdéseire: mi az oka, értelme és célja jelenlétünknek a világban?

Az enneagram egy rendkívül népszerű ötvözete a fenti két kategóriába sorolt személyiségtípus rendszereknek, mivel gyökereit az ősi hagyományokból meríti, jelen formájában pedig a XX. század pszichológiájával egészült ki. Az enneagram kilenc különböző típusra osztja az embereket. Mindegyik típus az emberi ego fejlődés korai szakaszához és annak fixációjához kapcsolódik, és egyedi viselkedési–, érzelmi– és gondolkodási mintákat hoznak létre. Az enneagram rendszere laikusok számára is könnyen átlátható módon segít megérteni mind a normális, mind a patológiás viselkedést, és megmutatja a szellemi tovább fejlődés lehetőségeit is az egyes típusok szempontjából. (Gánti, 2018)

A fenti típustanok bármelyike hasznos eszköz lehet a szülők számára, mind saját önismeretük, mind gyermekeik személyiségfejlődésének hatékony támogatása szempontjából. Segítségükkel le tudjuk tenni saját szemüvegünket, melyen keresztül szubjektív torzításban látjuk a másikat. El tudjuk engedni elvárásainkat, látva a lényeink közötti különbségeket. Mélyebb elfogadást és együttérzést tudunk megélni, megértve saját elakadásainkat és a gyermek egyedi személyiségét és szükségleteit. Hatékonyabban tudjuk orientálni a gyermekünket, ha pontosan látjuk erősségeit és gyengeségeit.

Jómagam az asztrológiát találom a legátfogóbb és legmélyebb rendszernek, mely alkalmas egy egyszeri és megismételhetetlen emberi létesülés leírására. Konkrét válasz keresésre szívesen használom a Ji Kinget és a különféle kártyákat. Az Enneagram, az MBTI és a többi típustan csak ezek után következik a sorban, és általában ezeket is vissza ellenőrzöm asztrológiailag.

(Integrál Szülő Edukáció, részlet)